2016. február 21., vasárnap

Gyümölcs saláta, ahogy anyukám szokta

Gyerekkoromban, ha valami nagyobb venégség volt, akkor a két leggyakoribb -mondhatni állandó- menü elem a húsleves és a gyümölcssaláta volt. Az előbbitől most szelíden eltekintünk, de utóbbi abszolút megemlékezést, mi több piedesztált érdemel, azóta is visszatérő desszert alternatívánk.



Hozzávalók:
5 Banán
6-7 Mandarin
6-7 Kivi
2 dl Narancslé
1 csapott evőkanál Fahéj
1 evőkanál Édesség (Kókuszcukor, agavé, akármi, semmi)

Mindent kb ugyanakkorára érdemes vágni, hogy kényelmesen ehető legyen. (Nálam a banán és a kivi hosszában négybe és utána szeletelve, a mandarin pedig gerezdenként háromba lett vágva.)
A narancslevet ki kell keverni a fahéjjal és az édességgel és aztán összekeverni a feldarabolt gyümölcsökkel.
(Most ide leírom zárójelben, hogy meg kell hámozni a gyümölcsöket.)

A mennyiségek nagyon szubjetívek, ez kb 5 adagnyi amit leírtam és naná, hogy variálható. Gyors, szép, finom és még az állás is jót tesz neki. (Csendben jegyzem meg, hogy némi pezsgővel és borral remek bólé lesz belőle :D
Egy másik el nem ítélhető lehetőség a tejszínhab a tetejére, már viszonylag sok helyen lehet rizs vagy szója alapút kapni. )

Spenótos quiche (glutén mentes)

Feltettük magunknak a kritikus kérdést: mit együnk reggelire ami vegán és glutén mentes, de nem zabkása? Ez lett a válasz, gyors, egyszerű, nagyon finom, szkeptikus és gyerek kompatibilis. Egy jó salit el tudok hozzá képzelni vagy valami mártogatóst is, de nálunk most magában csúszott.



Hozzávalók:
2 és 1/2 pohár csicseriborsó liszt
2 teáskanál himalája só / fekete só
1/2 teáskanál bors
Fűszerek (nekem 1 teáskanál római kömény és 1 teáskanál provance-i fűszerkeverék)
1 és 1/2 pohár zöldség (nekem spenót volt)
3 gerezd fokhagyma összenyomva
2 evőkanál kókuszzsír
3 pohár víz (a harmadik pohár lehet a zöldség leve, ha eresztett)




Összekevertem a csicseri lisztet a sóval, borssal és hozzákevertem az összes többit. A spenótot, mivel fagyott volt, egy lábosban beraktam a sütőbe a kókuszzsírral, így minden együtt felolvadt, a spenót kicsit össze is esett és eresztett kb pont egy pohárnyi levet, amivel kiváltottam a harmadik pohár vizet.)
Érdemes a csicserilisztet habverővel kikeverni, hogy könnyen csomómentes legyen.
Ha a tészta sima és folyós, mint egy hígabb nokedli tészta, akkor bele lehet tenni 12 muffin formába vagy egy gyümölcstorta alap sütő tepsibe, aminek nem tudom a hivatalos nevét, de abban sszokátk sütni a quichet. Ez utóbbit nem tudom garantálni, hogy milyen lesz, de muffin formában tökéletesre sül és nagyon finom.

2015. január 11., vasárnap

Napos tündértorta

A szülinap mindig kritikus, mert annak még hatványozottabban finomabbnak kell lenni és ha szkeptikusnak készül, akkor meg aztán szűk a mezsgye ahol egyensúlyozni lehet a vegánság és a "megszokott ízek" között.
A gyümölcstorta jó ötletnek tűnik, csak hát a piskótában az a sok tojás, meg a gyümölcskocsonyában az a sok darált csont.. (ó igen, ha ez az információ új, akkor épp ideje volt megtudnod, hogy a zselatin az darált csont.. nem, nem vega kaja.)


De szerencsére vannak olyan szuper bloggerek, mint Dulmina, aki remek gyümölcstorta receptet alakított ki. Itt található, ennek a tésztáját és krémjét csináltam meg egy az egyben. Annyi változtatással, hogy mangót vágtam csíkokra és rendezgettem el sugár irányban a tortán.

 
A díszítés pedig:
1 banán
3 evőkanál apróra vágott mangó
2 evőkanál mogyoróvaj (vagy kb egy kis marék mogyoró)

Ezeket összeturmixoltam és nyomózsákba tettem.
A "pudingon" van még mit fejleszteni, legközelebb abba is tennék gyümölcsöt vagy pár csepp citrmolevet és rizstejet sűrítenék be víz helyett a keményítővel.


Ami nagyon jó volt, hogy tökéletes állaga lett a "pudingnak", így aztán eszményi kinézetű tortát lehetett belőle csinálni és az íze sem hazudtolta ezt meg.
A nyomózsákban még maradt cucc, úgyhogy a gyerek is kiélhette az összes kreatív vénáját és nagyon, nagyon élvezte :)

Avokádós tészta

Mondtam már, hogy imádom az avokádót? Biztos mondtam már valahol itt. Mindenesetre ez a tészta az avokádó felhasználásának egy félelmetesen finom és méltó módja. A szkeptikusok is megeszik és gyerek barát is, lehet mártogatni meg tunkolni meg szétkenni mindenhova, meg hát ennek a szósznak olyan színe van mint Shreknek. Hát nem? :)



Hozzávalók:
1 csomag tettszőleges tészta (nálam most spagetti)

A feltéthez:
1 padlizsán
1 paradicsom
1 vöröshagyma
1 evőkanál kókuszzsír

A szószhoz:
1-2 avokádó (rajongás mértékétől függően)
1 gerezd fokhagyma
2 evőkanál tökmagolaj
1/2 pohár víz




A tésztát meg kell főzni. (micsoda meglepetés). A feltéthez először a padlizsánt fel daraboltam (vagy meghámozod vagy nem) és picit besóztam, mert úgy ki lehet nyomni a levét és szerintem finomabb. A kókuszzsíron először a hagymát üvegesre pirítottam, aztán hozzáadtam az apróra vágott paradicsomot és a kinyomkodott padlizsánt.

A szószhoz a fokhagymát összezúztam és a többi hozzávalóval együtt botmixerrel pépesítettem. Ezt csak evéskor éremes a tésztára rakni, mert úgy a legfinomabb és a legértékesebb is.

Tényleg nagyon finom, úgyhogy csak erős idegzetűeknek ajánlott ;)

Lekváros ujjlenyomat (glutén mentes)

Annyira jó neve van! Még mindig Nagy Januári Zöldjóga Kihívás van és még mindig reggeli ötleteket gyűjtögetek, így hát ráakadtam erre. Azért mókás, mert én imádom reggelire a zabkását banánnal, és ez olyan, mintha "instant zabkása banánnal" lenne. Azért is mókás, mert tényleg van benne ujjlenyomat, ráadásul tej, tojás és glutén mentes!






Hozzávalók:
2 banán (a túlérett fajtából, ha lehet)
1 bögre zabpehely liszt (ami amúgy ledarált zabpehely)
3 evőkanál darált lenmag
1 csipet tengeri só
8 teáskanál lekvár (sűrűbb típusút érdemes, de elbírja a hígat is)
mogyoróvaj (elhagyató, helyettesíthető)

A banánt összetörtem villával és hozzákevertem minden mást a lekváron és a mogyoróvajon kívül. A masszát (ami elég tömör, de ez ne riasszon el senkit) nyolc felé osztottam és kis gombóckákat formázva belőlük, sütőpapírral bélelt tepsire raktam. (Mehetnek egész közel egymáshoz, nem nőnek.)
Itt jön az ujjlenyomat: minden gombóckába bele kell nyomni a hüvelykujjad, hogy legyen ott egy kis mélyedés, amit izibe meg is kell tölteni egy kanál lekvárral.
Sütőbe vele, 180 fokon kb 10-12 percet sül. Mikor kész, lehet rá tenni mogyoróvajat és megenni. (Vagy mandulavajat vagy kesuvajat stb.)

Nagyon finom és nagyon mentes, ráadásul többszörösen átment a szkeptikus teszten és dobozkában el is vihető munkahelyre, bár ezesetben tényleg sűrű lekvár kell ;)

2015. január 10., szombat

Gombapástétom

Részt veszek a Nagy Januári Zöldjóga kihívásban, ami szuper, úgyogy vegyetek részt ti is :) Ráadásul úgy esett, hogy akadt egy kifulladt élesztő, amivel sütni már nem lehetett, arcpakoláshoz nem volt kedvem, de kidobni sem akaródzott.
Aztán eszembe jutott, hogy a gombapástétom nagyon finom, de nagyon drága (mondhatni pofátlan) ezért a boltit sose akaródzott megvenni és pont kell hozzá élesztő meg vegán is, ha úgy akarom.
Sok receptet elolvastam, de vagy tejtermék volt benne, amit kerülni akartam, mert nem igazán tudtam elképzelni, hogy növényi tejjel finom tud lenni egy pástétom vagy csak nem volt igazán szimpatikus. Nagyjából így született meg a recep, összegyúrva egy csomó másik receptből :)



Hozzávalók:
10 nagyobb fej csiperke
1 kocka friss élesztő
5 púpos evőkanál kókusz zsír
2 nagy fej vöröshagyma
3 nagy gerezd fokhagyma
1 pohár zabpehely
1-1 púpos teáskanál majoranna, rozmaring és kakukkfű
1 evőkanál só

Az apróra darabolt hagymát és a zúzott fokhagymát a kókuszzsírban elkezdtem pirítani. Mikor üveges lett, hozzáadtam az apróra vágott gombát is. Amikor megpirult kicsit és levet eresztett, akkor mellé borítottam a zabpelyhet egy pohár víz kíséretében. Az élesztőt pici vízben feloldottam és mikor a zabpehely már szétfőtt, hozzáadtam a fűszerekkel és a sóval együtt. Mikor az egész kotyvalékot késznek tituláltam, akkor botmixerrel pépesítettem (avagy pástétomosítottam) és nagyon örültem a kis fejemnek, mert baromi finom lett.


Ebből a mennyiségből két nagy befőttesüveg jön ki. :)

Buon appetite :)

2014. november 11., kedd

Palacsinta torta

Névnap volt nálunk! Nagyon gondolkodtam, hogy mi legyen most és végül a palacsinta mellett döntöttem, azzal nagyon melléfogni nem lehet.
Volt az életemben egy pont mikor elfogadtam, hogy még nagyon messze van az az idő, amikor én olyan csodás, papírvékony palacsintát fogok sütni mint anyukám (meg az ő anyukája). Eddig akárhányszor próbálkoztam, vagy az egész kuka lett vagy nagyjából 2,5-3 ujjnyi vastag palacsinták lettek (konkrétan három darab) és egy féllel hascsikarásig jóllaktál.
Szóval egy ideje én csak amerikai palacsintát sütök, abból viszont már nagyon májer vagyok. Nem kell mérleg, lehet variálni, sose szakad, sose ég oda, gyors, imádom!
De mitől lesz ez ünnepi? Hát gondoltam egymásra rakom. Aztán gondoltam esetleg lehetne két színű. Aztán gondoltam tehetnénk a tetejére is valami finomat. Aztán gondoltam benézek a szekrénybe, mert elég hiányos a készlet. Hát ez lett belőle. (Állati finom lett.. bepusztítottuk!)


mmm...


Hozzávalók

a tésztához:
1 bögre fehér liszt
2/3 bögre teljeskiőrlésű liszt
1 evőkanál lenmag
2/3 bögre mandula
2 közepes alma
1 evőkanál kakópor
1 kiskanál szódabikarbóna, meg még egycsipet

a krémes öntethez:
2/3 bögre kesudió
2 narancs kifacsart leve
1 evőkanál méz (vagy agavé)
fél mokkáskanál fahéj
esetleg áfony, mandula vagy aszalt gyümölcs a tetejére

Olyan mint egy háromdimenziós ehető gyalogátkelő!


A két lisztet és a szódabikarbónát összekevertem egy tálba. A lenmagot le kell darálni és beáztatni nagyon pici vízbe, ez lesz a "tojás". A mandulát annyi vízzel, hogy épp ellepje, összeturmixoltam, ez lesz a "tej". A két almát lereszeltem betettem a menő mini kézzel húzogatós robotgépembe, hogy olyan legyen mint ha reszeltem volna :) Aztán ezeket mind ("tojás", "tej", alma) összekevertem a liszttel. Annyira kell higítani, hogy sokkal sűrűbb tésztát kapjunk mint a hagyományos palacsintatészta, de azért folyjon.
Ezt a tésztát forró serpenyőben kisütöttem, pont úgy mint a palacsintát, csak kevesebb kell egyszerre, sokkal kisebb kör lesz és vastagabb. Az amerikai palacsinta a szódabikarbóna miatt "bugyborékol" sülés közben és picit nő is. A teteje még elég nyers mire az alja már jó, hamarabb kell fordítani mint gondolnánk és érdemes nem a legmagasabb fokozaton sütni.
Amikor a tészta felét már elsütöttem (kb az 5. palacsintánál) akkor belekevertem a maradék nyers tésztába a kakaóport és kisütöttem a maradékot.

Amíg sülögettek, a narancs levét kifacsartam, ráöntöttem a kesura, beletettem a mézet és a fahéjat és krémesre turmixoltam.

A kétszínű palacsintát felváltva egymásra pakoltam és leöntöttem az öntettel. Díszítettem áfonyával és nagyon elégedett voltam magammal.
Arra is jó volt ez, hogy teszteljem a vegán tojást, mert eredetileg azt nem raktam a tésztába. Ám az első palacsinta egyáltalán nem állt össze, úgyhogy miután kivakartam a serpenyőből, belekevertem a tésztába a lenmagos keveréket és utána olyan gyönyörűek lettek, hogy még. Szóval nem csalás nem ámítás, létezik a vegán tojás :)

De a legbüszkébb mégis arra vagyok, hogy ez most totálisan kútfőből jött. Szóval ez itt most teljességgel az én receptem. Voilá!